Erdély nevezetességei

Madarasi Hargita

hu.wikipedia.org/wiki/Madarasi-Hargita

A Madarasi-Hargita (románul Harghita-Mădăraș) a Hargita-hegység és Székelyföld legmagasabb hegycsúcsa, egy egykori sztratovulkáni kráter peremének északi maradványa. A nehezen felismerhető kráterperem többi hegycsúcsa az Oltárkő (1358 m), a Rákosi-Hargita (1755 m), a Madéfalvi-Hargita (1709 m) és a Csicsói-Hargita (1756 m). Ezek alkotják a Keleti-Kárpátok egyik legnagyobb vulkáni maradványát. A Madarasi-Hargita a leglátogatottabb hegycsúcs a Hargitában. Az észak-nyugati oldalon, 1650 méteren található a Madarasi-Hargita menedékház, amelyet 1941-ben építettek a magyar kormány támogatásával. A csúcsról szép kilátás nyílik a környező hegységekre és medencékre.

Gyilkos tó

http://hu.wikipedia.org/wiki/Gyilkos_t%C3%B3

Erdély legnépszerűbb, legtöbbet látogatott tava különös körülmények között keletkezett. 1837-ben egy hegyomlás elzárta a völgyben kanyargó Békás-patak áramlásának útját, így a felgyülemlett víz úgynevezett torlasztavat hozott létre. A dolog érdekessége, hogy a területen eredetileg fenyőerdő volt, ezért a Gyilkos-tóból ma is kísértetiesen nyúlnak ki a fenyőfák megkövesedett, halott csonkjai, amelyeket a meszes víz konzervált. Elnevezését mégsem ennek, hanem a hozzá kötődő félelmetes legendáknak köszönheti. Az egyik szerint a katasztrófa idején pásztorok legeltettek a völgyben, akiket a hegyomlás pillanatában bárányostul, mindenestül elnyelt a föld. Egy másik hasonlóan kísérteties népi hagyomány szerint egy télen a tó jege beszakadt az átkelők alatt, akik így életüket vesztették. Félelmetes legendák ide vagy oda, a Gyilkos-tó csodálatos környezetével, vadregényes hangulatával kitűnő kirándulóhely a természetszeretők számára.

Békás szoros

http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A9k%C3%A1s-szoros

a Keleti-Kárpátok legszebb szurdokvölgye. A Gyilkos-tótól nem messze találod, ezért egyszerre útba ejthető a két látnivaló. Az 5 kilométer hosszú Békás-szoros nevét a benne kanyargó Békás-folyóról kapta. Séta közben felnézve az embert hatalmába kerítik a 200-300 méter magas meredek sziklafalak, amelyek félelmetesen törnek az ég felé. Különös, egyedülálló sziklaóriás az 1154 méter magas Oltárkő, amelyet nem lehet nem észrevenni, sőt lehetetlen betelni vele. A Békás-szoros meredező sziklafalaival, zuhogó vízeséseivel, alagútjaival hihetetlen látvány, hihetetlen élmény.

Szent Anna tó

http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Anna_t%C3%B3

A 0,2 km² területű, 7 méter mélységű, közel kör alakú tó a Csomád-hegység egyik kialudt vulkáni kráterében fekszik. A hagyomány szerint a pogány ősmagyarok itt mutatták be áldozataikat, majd a kereszténység elterjedése után Szent Annának építettek itt kápolnát, innen a tó elnevezése. A látogatók – jó idő esetén – kedvükre megmártózhatnak a kellemes, tiszta vizű, hirtelen mélyülő tóban. Valódi kialakított strandrésze nincs, mivel a környék természetvédelmi terület. Ezáltal a civilizáció vívmányaitól mentesen élvezheted a nyugalmat, a táj szépségeit, nagyokat sétálhatsz, barangolhatsz, vagy akár sátorozhatsz, bográcsozhatsz is a közelben. A Szent Anna-tó mellett található egy másik kráter, amely valaha szintén tó volt, ma már azonban a Mohos-láp nevet viseli. Rengeteg ritka, őskori növényfajta él a lápban, amely szintén látogatható, azonban kizárólag vezető felügyeletével.

Parajdi sóbánya

http://hu.wikipedia.org/wiki/Parajd

A Kárpát-medence legfontosabb sóbányája gazdasági funkciója mellett nem csupán kitűnő csemege a kíváncsi turisták számára, de egyben egészségi központként is működik, ugyanis sós, fertőtlenítőhatású levegője kitűnően alkalmas asztma és egyéb légúti betegségek gyógyítására. A hangulatos kisközség központjából alagút vezet a sóhegy belsejébe. A látogatók és a betegek innen autóbusszal juthatnak le a 80 méter mélyen fekvő bányába, amely hatalmas méreteivel, fenséges termeivel önmagában is lenyűgöző látvány. Emellett lent egy bányamúzeum, egy kedves kis kápolna, szobrászati és festészeti kiállítás, valamint számos játszótér várja a felnőtteket, csemetéket egyaránt.

Törcsvár

http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6rcsv%C3%A1r

A Törcsvári-szoros torkában álló, sziklára épített ódon vár nem csupán kívülről nyújt csodás esztétikai élményt. Belső termei lenyűgöző középkori berendezésükkel egy régi világba kalauzolják el a látogatót. Faragott bútoraival, gyönyörű kerámiáival, festményeivel az egész olyannyira magával ragadó, hogy az embernek kedve támad kipróbálni, milyen lehetett itt élni a különböző korokban. A várat Drakula gróf, azaz a hírhedt Vlad Tepes nevéhez kötik, azonban ez csak a legenda és a turisztikai üzlet hatásos egyvelegéből adódik. Törcsvár sosem volt Drakula birtokában, egyes vélemények szerint csupán itt vendégeskedett, vagy pedig a vár börtönében tartották fogva egy ideig, de valójában egyik állítás sem bizonyított, sokaknak ezért csalódást okoz a látogatás. A vár a történelem viharainak sodrában amúgy számtalanszor gazdát cserélt.

Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum

http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A9kely_Nemzeti_M%C3%BAzeum

Régészeti gyűjteményanyaga 50 000 tételnyi. A múzeum kiemelten a Kovászna megyei Erősd újkőkori–rézkori festett kerámiás kultúráját, a lécfalvi újkőkori lelőhely anyagát, a zabolai és petőfalviÁrpád-kori temetők leleteit stb. kutatta és rendszerezte. A régészeti alapkiállítás a térség 35 000 évnyi tárgyi kultúráját mutatja be a látogatónak. A történelmi gyűjteményből másfelől a székely rendek középkori katonáskodásának az emlékanyaga, az 1848-as relikviák (pl. Bem tábori nyomdája), a több mint 250 darabos fegyvergyűjtemény, valamint a jelentős művelődéstörténeti értékű bútor- és üvegkollekció kiemelendő érték. Több mint 15 000 darabot számláló állományából a 17–18. századi úrihímzések Erdélyben egyedülállóan gazdag gyűjteménye, a jelentős kályhacsempe- és kerámiakollekció, faragott és festett régi bútorok, valamint a hagyományos népi gyermekjátékok rendkívüli kollekciója emelhető ki. Szabadtéri kiállításban másrészt az 1767-ben épült, részben eredeti berendezésű csíki ház tekinthető meg.

Csíkszeredában a Csíki Székely Múzeum

http://hu.wikipedia.org/wiki/Cs%C3%ADki_Sz%C3%A9kely_M%C3%BAzeum

A múzeumot 1930-ban alapította a Csíki Székely Múzeum-egyesület: Domokos Pál Péter tanár, Nagy Imre festő és Vámszer Géza festő. Az első kiállítást 1931-ben nyitották meg pünkösd napján, amely 13 teremben zajlott, 130 néprajzi és képzőművészeti tárgyat tartalmazva.

• A csíksomlyói ferences nyomda, 2001-től
• Hagyományos népi mesterségek Csíkban
• Megmentett szakrális kincseink

Torjai Büdös Barlang

http://hu.wikipedia.org/wiki/Torjai_B%C3%BCd%C3%B6s-barlang

A gázok között található széndioxid miatt többnapos kúrákat tartanak, mely a különböző keringési és vérnyomásproblémák, mozgásszervi betegségek gyógyulását segítik elő. A barlangkúrák jótékony hatással vannak még különböző bőrbetegségekre és a perifériás idegrendszer zavaraira, valamint ekcémák és allergiás tünetek leküzdésére is.

Lázár kastély (Szárhegy)

Gyergyószentmiklóson a könnyező Szűz Anya szobor

Csíksomlyón a Szűz Anya szobor, és a Kegytemplom

Gyímes és az Ezer éves határ, a Rákóczi vár

Tusnádfürdő

Gelencén a kazettás mennyezetű torony nélküli templom

Sinaian a Peles kastély

Trasnfogarasi autóút, és a 2500 m magasan levő Balea tó

Székelyudvarhely és környéke –(itt Tamási Áron szülőháza, Petőfi körtefája)

Fehéregyháza melletti Petőfi emlékmű, ahól utoljára látták Petőfit